Húsvét az ópusztaszeri Emlékparkban
A skanzen utcáján sétálva húsvéti tojásfestés, kalácssütés, kézműves játszóház, lovaskocsikázás, népzene és néptánc is várta a látogatókat a Szeri Húsvét kétnapos programjában. Holnap ételszentelés és régimódi locsolkodás is lesz.
Az üstben hagymahéj főtt, lila hagyma és vöröshagyma héja egyben, azzal festették a húsvéti tojásokat természetes színnel. Ahhoz, hogy szép, bordóvörös legyen a húsvéti tojás színe, sokáig kellett főzni a tojást, belecsavarva egy harisnyaszerű anyagba, többször is visszatéve a hagymahéjas lébe.
A látogatókat a Por zenekar autentikus magyar népzenével, az Üllési Fonó Néptáncegyüttes pedig interaktív néptánccal várta, amelyhez a közönség is csatlakozott. A szervezők azt mondták, tévhit, hogy a zenés-táncos húsvéti mulatság ősi magyar hagyomány, hiszen nagyjából egy évszázada terjedt el, a polgárosodás korában.
A szorgos ópusztaszeri asszonyok már kora reggel bedagasztották a húsvéti kalácsot, délelőtt pedig elkezdték szaggatni a tésztát. Mogonyné Veronka szerint húsvétkor a kalács veszi át a kenyér szerepét: „Ezért minden húsvétkor kalácsot szoktunk sütni. Ez egy sima, hagyományos kalács, egy kiló liszthez 6 deci tej, egy élesztő, négy tojássárgája, 15 deka cukor és 10 deka vajat szoktunk tenni, ezt jól ki kell dolgozni, hólyagosra dolgozzuk a tésztát, 40 percet hagyjuk kelni, utána újra kiszaggatjuk, kicipózzuk, megfonjuk és kemencébe fogjuk kisütni.”
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark feladatának tekinti, hogy hagyományőrző rendezvényeket szervezzen - emelte ki Kertész Péter ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte: „Mi elsősorban a dél-alföldi hagyományokat elevenítjük föl, de természetesen az Emlékpark más területén is történelmi és néprajzi programokkal várjuk az ideérkező kedves látogatókat.”
Vasárnap a rendezvényen a tojásfestéstől a meseszínházig minden volt. A látogatók lovaskocsira is felülhettek. Ádám Zoltán Szegedről jött és kislányával hímes tojást díszített: „Szerettük volna megnézni, hogyan történik ez Magyarországon, a húsvét, mert Németországban élünk, lányunknak ez hatalmas élmény látni, hogy itt hogy ünnepeljük a húsvétot. Minden, ami e köré csoportosul, teljesen más, mint amit ott kinn ismerünk, tudunk, látunk és őneki ez hatalmas élmény.”
A skanzen makói parasztházának Szeged-alsóvárosi portáján Mészáros Lilien a szüleivel kézműves játszóházban alkotott: „Nekem a rongybaba tetszik a legjobban, és én rongybabát csinálok.”
A Szeri Húsvét vízbevetőhétfőn a locsolkodás és a húsvéti ételszentelés hagyományait eleveníti fel.