60 éves az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanintézménye ma ünnepelte fennállásának 60-ik évfordulóját. Az eseményen elhangzott: ma már nincs olyan vajdasági magyarlakta település, ahol ne dolgoznának olyan magyartanárok, könyvtárosok, lektorok, újságírók, irodalmárok, akik a Magyar Tanszéken végeztek.
Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére idén 22 elsőéves egyetemista iratkozott be, ami jelentős növekedést jelent az előző évekhez viszonyítva. Egyébként a közismerten csak Magyar Tanszékként emlegetett tanintézményben közel százan tanulnak.
A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket Sinkó Ervin 1959-ben azért hozta létre, hogy magyartanárokat neveljenek. Mára művelődési életünk minden területén dolgozó munkatársakat képez.
Toldi Éva, tanszékvezető, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék: „Képzünk újságírókat is, lektorokat, korrektorokat, fordítókat, könyvtárosokat, művelődési menedzsereket.”
Az ünnepségen Bori Imre-emlékkonferenciát szerveztek, aki meghatározó egyénisége volt a Magyar Tanszéknek.
Albert Éva, másodéves hallgató, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék: „A középiskolát szerb nyelven fejeztem be, és négy évig egyáltalán nem volt kapcsolatom az iskolában a magyar nyelvvel, és nagyon hiányzott. Nagyon szeretem az irodalmat, a magyar nyelvet és szerettem volna az anyanyelvemen tanulni, az anyanyelvemről.”
Hajnal Jenő, az MNT elnöke azt mondta: a délvidéki magyar értelmiség, a magyartanárok, a közösségszervezés, a felelősségvállalás ünnepét üljük ma.
Hajnal Jenő, elnök, MNT: „A délvidéki magyarság múltja kutatásának olyan fellegvárává válik, amely nemcsak itt a mi vidékünkön, az akkori Jugoszláviában, hanem a Kárpát-medencében és a világon is, hírnevet, elismerést tudott kivívni magának, mind a kutatás, mind az oktatás, mind pedig a közösségszervezés területén.”
A magyar értelmiség egyik bástyájának tekinthető Magyar Tanszéknek voltak nehéz időszakai és rossz döntései - fogalmazott Pásztor István. A Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke hozzátette: mindvégig meg volt győződve, hogy közösen kell mindezt túlélni.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke: „Közösen kell túlélnünk, mert a Magyar Tanszék a vajdasági magyar közösség szempontjából, közös érték. Olyan közös érték, amelynek sikerességét, előrehaladását, nemzetközi kapcsolatépítésének segítését, nem választhatjuk le az alapítóról.”
Pirityiné Szabó Judit felszólalásában arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2019-ben Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat adományozott a tanszéknek.
Pirityiné Szabó Judit, főosztályvezető, Nemzetpolitikai Államtitkárság, Magyarország: „Az anyanyelvi tanár-, fordító- és újságíró képzés, valamint a tudományos kutatások és kiadványok megjelentetése területén végzett hat évtizedes tevékenységéért.”
Ez nagymértékben hozzájárult a vajdasági magyarság kulturális és szellemi utánpótlásához, egyúttal a magyarok identitásának megőrzéséhez - emelte ki a főosztályvezető.
