Az aracsi pusztatemplom megmentéséről rendeztek konferenciát Belgrádban
Az Aracs – a pusztatemplom múltja és jövője című konferenciát azzal a céllal szervezték meg a belgrádi Collegium Hungaricum székházában, hogy a magyar és a szerb szakértők az utóbbi évek tevékenységéről, a pusztatemplom állagának megvédéséről és restaurálásáról, valamint a jövőbeni projektekről egyeztessenek. Mivel az aracsi pusztatemplom a vajdasági magyarság egyik legjelentősebb műemléke, ha nem lehet felújítani, legalább arra kell törekedni, hogy megőrizzék állagát – mondák a résztvevők. Svetlana Bakić, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet konzervátora kiemelte, a projekt elkészült, azonban nem mindig tudnak haladni a munkálatok a pénzügyi támogatás elmaradása miatt. Svetlana Bakić, múzeumi konzervátor, Tartományi Műemlékvédelmi Intézet: „Mi eddig is végeztünk munkálatokat Aracson, de ebben az évben nem kaptunk pénzt a művelődési minisztériumtól, úgyhogy ebben az évben felfüggesztettük a munkálatokat. A projekt azonban kész van, rábólintott a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet is, úgyhogy amint lesz rá pénz, folytathatjuk a munkát.”
A 13. században épült aracsi templom romjai nagyon rossz állapotban vannak, ehhez hozzájárult az is, hogy nem lakott területen, hanem a puszta közepén van. Egyelőre nem is a rekonstrukciója, hanem inkább a megóvása lenne a cél – emelték ki a szakemberek. Szakács Béla Zsolt, művészettörténész, PPKE, Magyarország: „Megvannak azok a módszerek, amelyekkel a romoknak az állagát valamiképpen fenn lehet tartani az időjárás viszontagságai ellenére. Ez nem jelent borzasztó nagy beavatkozást, viszont folyamatosan gondoskodni kell róla.”
Nagyon sok rossz példát lehet látni Magyarországon és a világban is a rossz rekonstrukcióra, például amikor valamilyen funkcionális épületté szeretnék átalakítani a romokat – emelte ki Raffay Endre, a Pécsi Tudományegyetem művészettörténésze. Mint mondta: az aracsi pusztatemplom esetében olyan ötleteket kell megvalósítani, amelyek nem rontanak tovább a helyzeten, hanem valóban megőrzik ezt a műemléket. Raffay Endre, művészettörténész, Pécsi Tudományegyetem, Magyarország: „Legfontosabb mindig a konzerválás. Tehát, hogy azokat a folyamatokat, amelyek esetleg pusztuláshoz vagy romláshoz vezetnének, azokat megállítani, esetleg visszafordítani.”
A török hódítás alatt megrongált román stílusú aracsi romtemplom az egyik legkorábbi építészeti emlék Vajdaságban, kiemelt jelentőségű műemléknek számít egész Szerbiában. A templom a vajdasági magyarság jelképévé, kultikus emlékhelyévé vált.
