Beruházások a Szabadkai Egyházmegyében
Az elmúlt években több jelentős beruházás és fejlesztés is történt az egyházmegye épületein. Egyebek mellett Szabadkán, Noszán, Hajdújáráson és más településeken is megújultak az egyházi épületek és templomok.
Korszerű, de egyben letisztult formában tündököl a szabadkai püspökség központi épülete december óta. A Szent Teréz Székesegyház melletti palota immár teljesen új homlokzattal néz a Fasizmus Áldozatainak Terére. A tetőszerkezetet is helyrehozták, éjszaka pedig dekoratív világítás teszi láthatóbbá az épületet. A felújítási munkálatok fél évet vettek igénybe, melynek összértéke 200 ezer euró volt - mondta a Közügyek stábjának Mirko Štefković, a Szabadkai Egyházmegye vagyonkezelője: „Mi már a püspöki épületet, mivel egy központi épület, fontos számunkra, az egész egyházmegye számára, kellett felújítani a homlokzatát. Belül már éveken keresztül újítottuk fel az épületet, karbantartottuk. A költségvetésben elő tudtuk látni, hogy fedjük a kiadást, tavaly június közepén elkezdtük a munkálatokat, karácsony előtt befejeződött az egész folyamat, azzal, hogy régi épületeken munka közben az ember felfedez új dolgokat, amiket nem látott előre. Azt is meg kell csinálni, át kellett a tetőszerkezetet rázni. Az egy ilyen plusz kiadás volt, de örülünk annak, hogy időben vettük észre és legalább az utca részét is be tudtuk fejezni.”
A Szabadkai Egyházmegye története a Bácsi Érsekségből ered, amelyet Szent László király alapított 1090 körül. 1135-ben a Bácsi Érsekség egyesült a Kalocsai Érsekséggel. Így jött létre a Kalocsa-Bácsi Érsekség. Az 1918-as trianoni békeszerződéssel a Kalocsa-Bácsi érsekség területének kétharmada az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, így a Kalocsán székelő érsekkel a kapcsolattartás szinte lehetetlenné vált. Az új püspökséget Pál pápa 1968. január 25-én alapította meg. A szabadkai püspökség épülete még ezt megelőzően az 1800-as évek elején neobarokk stílusban épült Titus Mačković, szabadkai építész által: „Igazából ez egy plébánia volt, annak is épült az Aviai Szent Teréz templomnak a plébániája, a templom mellett. Utána a huszadik században ez már önálló apostoli kormányzat lett, 1968-ban egyházmegye, ezért püspöki palotának nevezik. Mivel a püspök székhelye, innen irányítja az egyházmegyét.”
A Szent Teréz székesegyházon is történtek javítások az utóbbi években. A templom mocsaras talajra épült, emiatt már az építkezés során megjelentek az első repedésnyomok. Közel száz év alatt 15 centimétert távolodott egymástól a két torony. A Magyar Kormány támogatásával 2017-ben elkezdődtek a javítási folyamatok, cölöpök lehelyezésével, illetve műgyanta injektálással sikerült megállítani a tornyok eltávolodását egymástól, a süllyedést azonban még nem tudták megoldani.
A Szent Teréz székesegyház épületén jelenleg szünetelnek a munkálatok, viszont bíznak abban, hogy idén a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány támogatásával folytatódhatnak a javítások.
Az elmúlt években a hajdújárási Keresztelő Szent János templom, a noszai Szent Ágoston Templom, de a bajmoki Szent Péter és Pál Apostolok Római Katolikus templom is megújult. Továbbá ismét teljes pompájában tündököl az adai Szentháromság templom, amelynek teljes belsejét restaurálták, és az egész tetőszerkezetét is felújították. Közel 21 millió dinárból megújult a moholi Szent György római katolikus templom tetőszerkezete is. Zsablyán szintén lecserélték a tetőszerkezetet és a festményeket is restaurálták. Tavaly nyáron pedig az újvidéki Mária Neve-plébániatemplom gazdagodott alagsori kápolnával.
