Éjféli liturgiát tartottak a belgrádi Szent Száva-templomban
Foto: Tanjug/Sava Radovanovic
A legörömtelibb keresztény ünnepre nagyon sok fiatal és család is érkezett. Az éjféli liturgiát Stefan püspök, Irinej pátriárka vikáriusa szolgálta.
Foto: Tanjug/Sava Radovanovic
2002 óta hagyományosan a Szent Száva-templomban, Szerbia és a Balkán legnagyobb templomában szolgálják az éjféli liturgiát.
A szerb hagyományok közé tartozik a badnjak égetése, a tölgyfaágakat a szerb fővárosi templom előtt is égették tegnap este. Jellegzetes még a szerb pravoszlávságra, hogy a nyugati országokkal és Oroszországgal ellentétben, nem díszítenek fenyőfát.
Foto: Tanjug/Sava Radovanovic
A liturgia első része az Istennel való párbeszédbe vezet be.
Az éjféli liturgiában közreműködött a Mokranjac kórus is.
Pál apostol levelének felolvasása után az evangélium Jézus születésére vonatkozó részét olvasták fel a hívőknek: „Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Mt 2,1-12)
Foto: Tanjug/Sava Radovanovic
Az oltár mögött kezdődik a bor és a kenyér előkészítése. Ezek Jézus Krisztus testét jelképezik. Ezek megszentelése és előkészítése az oltár mögött zajlik. Ezt a hívők nem láthatják.
A Hiszekegy elmondásával a hívők is felkészülnek az áldozásra. A kenyeret és a bort a liturgia második részében hordják ki. A Miatyánk után pedig a hívők is az áldozat elé járulhatnak, amelyet közöttük is kiosztanak. A kenyér és a bor a Krisztussal való egyesülést jelképezi.
