Ezen a húsvéton is sonka kerül az asztalra

A hagyományok szerint szombaton főzik, vasárnap pedig megszentelik az ünnepi terítékre kerülő húsvéti sonkát. Manapság a legtöbb helyen eltekintenek az étel szentelésétől, így általában már szombat este lakomáznak az emberek. Stábunk ma sonkalátogatóban volt.

Még a védőmaszk alatt is érezni lehetett azokat a jó kis illatokat, amelyek a királyhalmi Muskátli utcában lakó Kovács András és Eszter nyári konyhájából áradnak. A sonka illata fenséges. Eszti nénitől megkérdeztük, hogy megfőtt-e már, és mi a titka a jó húsvéti sonkának? Kovács Eszter, Királyhalom: „Megfőtt. Én nem is tudom, hogy titka van-e. Előtte nap le szoktam áztatni, másnap fölteszem, két óra hosszat szoktam főzni, de ha itthon az egész család, nincs ilyen zűrös helyzet, akkor nagyobb sonkát veszünk, és akkor sütöm. Tésztában sütöm.”

Idén csak ketten ünnepelnek Bandi bácsival, a gyerekek és az unokák nem mennek el hozzájuk a kijárási tilalom miatt. Így csak egy kis kötözött sonkát, néhány tojást, egy szál kolbászt és egy kis csülköt főztek. Eszti néni a főzés után a sonkát három óra hosszáig a saját levében hagyta kihűlni. Aztán a sonkalében főzte a tojást és a kolbászt is.

Nagyszombaton készítik elő azokat az étkeket, amiket húsvétvasárnap megszentelnek. A sonka a sertés legértékesebb része, ezért is mutatják be, mint áldozatot és szentelményt, ami nagy fontossággal bír a régi paraszti családok számára - mondta Silling Léda néprajzkutató. „Ma már ez persze nem így van, ez átalakult, nem is visszük szentelni a templomba. De a sonka megmaradt a hosszú, nagy, 40 napos böjt utáni első tápláléknak. Jó erős, ezért is azzal, hogy szentelménnyé tették régen, megszentelték, az embereket ezzel megvédték attól, hogy túl sokat egyenek, túlegyék magukat, a népi hiedelem szerint.”

Az orvosok is azt tanácsolják: egyenek belőle többször, keveset.