Kerítés épülhet Szerbia és Észak-Macedónia határán

Az ötlet jónak tűnik, hiszen egy fizikai határzár felhúzásával például a vajdasági települések is mentesülnének a rengeteg migránstól, ám az elképzelés és a kivitelezés még nem ugyanaz, az ötlet megvalósítására még várni kell, egyelőre azt sem lehet tudni, hogy meddig.

Tiltakozott az Európai Unió és Szerbia is, amikor a magyar kormány 2015-ben úgy döntött, hogy kerítést épít a magyar-szerb határon. A tiltakozó hangok azonban az utóbbi hét évben egyre halkabbá váltak, annyira, hogy most már egyenesen látnokinak nevezik az akkori elképzeléseket, és máshol is hasonló védelmi rendszer kiépítését szorgalmazzák. Így merült fel, hogy az Európai Uniót voltaképpen nem is a magyar-szerb határon, hanem annál délebbre, az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonal egy másik pontjánál, a szerb-észak-macedón határon kellene megvédeni.

A műszaki vagy fizikai határzár mellett szólnak a számok is. Különböző szervezetek egybehangzó becslése szerint a nyugat-balkáni útvonalon 2015-ben egymillió migráns haladt át, a legtöbbjük szeptember 15-e előtt, vagyis az előtt, hogy kerítéssel zárták volna le a magyar-szerb határt. A kerítés használatának első napjára szinte mindenki emlékszik, „röszkei csata” néven vonult be a közelmúlt történelmébe.

A kedélyek később lecsillapodtak, próbálkozások azonban azóta is vannak, a kerítést egy méterrel megemelték, ott is felhúzták, ahol korábban nem lehetett, és növelték a határt védők számát. Viszont ahogyan a védelem volumene növekedett, úgy növekedett a migránsok száma, vagy fordítva, a nyomás miatt kellett növelni a védelem mértékét is. Bármi is legyen az ok-okozati sorrend, az biztos, hogy a migránsok egyre többen vannak, és egyre erőszakosabbak, most már fegyver is van náluk.

Szakértők szerint most a 2016-os évhez hasonló a nyomás, és az idei évben eddig kétszer annyian érkeztek, mint a tavalyi év első kilenc hónapjában.
 
Radoš Đurović, igazgató, Menedékkérőket Védő és Segítő Központ, Szerbia: „Az év elejétől szeptemberig a becsléseink szerint több mint 70 ezer ember lépett be az országba, naponta pedig körülbelül 300-an érkeznek Észak-Macedónia felől a déli határunkon át. Ugyanakkor a legtöbben folytatják az útjukat, úgyhogy az országban bármely pillanatban körülbelül tízezren vannak, akik ebből az irányból érkeznek. Nagy az ingadozás, valóban nagy az Európai Unióba haladók száma.”

A migrációs nyomásra némileg késve, de Szerbia is reagált és 2020-ban elkezdett kerítést építeni Észak-Macedóniával közös határán. A 147 kilométeres határszakaszon végül csak 13 kilométernyi kerítés épült fel, a terepi viszonyok figyelembevételével viszont bátran állítható, hogy még legalább 80 kilométernyit kellene műszaki határzárral védeni.

Szerbia déli határának a védelme sürgető témává vált az EU-ban is. Szerbia, Magyarország és Ausztria vezetői néhány héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy a magyar-szerb határon húzódó védvonalat a szerb-észak-macedón határra tolják le.

Brüsszel és egyes tagországok is azt kérték Szerbiától, hogy változtasson a vízumpolitikáján, jelenleg tudniillik számos olyan országból érkezhetnek vízum nélkül Szerbiába utasok, akik azután illegálisan próbálnak meg bejutni az EU-ba, oda ugyanis nekik már vízum kellene. Ilyen ország a többi között Azerbajdzsán, India, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország. Tunézia és Burundi az elmúlt hetekben került le erről a listáról, ezzel kezdte meg Belgrád vízumpolitikájának összehangolását a brüsszelivel. Szerbia ebben a témában nem maradhat passzív, mert saját uniós vízummentességét kockáztatná azzal, ha olyan embereket is beengedne a továbbiakban, akik az uniós tagországokban csak engedéllyel léphetnének be.
 
Ylva Johansson, belügyekért felelős biztos, Európai Unió: „Szerintünk ez hatalmas probléma, és nagy nyomás alá helyezi a tagországok befogadói kapacitását, amelyet már most is elárasztanak az olyan menedékkérők, akik valószínűleg nem olyan menekültek, akiknek védelemre van szüksége. Ezért kerestük meg Szerbiát a lehető legmagasabb szinten, hogy bizonyosak lehessünk abban, hogy a vízumpolitikáját összehangolja velünk, annak érdekében, hogy visszaszorítsuk ezeket a fejleményeket.”
 
Az elvi megállapodás tehát megszületett a migráció megfékezéséről Szerbia déli határán, azt azonban egyelőre egyik fél sem közölte, hogy az ígéretek mikor ölthetnének testet, vagyis mikor is épülne meg a kerítés a szerb-észak-macedón határon, vagy mikor növelnék jelentősen a határt védők számát.