Népszámlálás lesz idén ősszel Szerbiában

Egy dolgot már most is tudunk: vészesen fogy Szerbia lakossága, de hogy mennyivel vagyunk kevesebben, és hogy mi változott például a nemzeti összetétel tekintetében, majd csak az adatok feldolgozását követően derül ki.

Vészesen fogy Szerbia lakossága. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első három hónapjában 20 ezer ember tűnt el, vagyis egy kisváros lakossága. Ráadásul az adat csak a természetes népességfogyással számol, az elvándorlással nem.

Hogy pontosan mi is történt ebben a három hónapban? Megszületett 14.838 csecsemő, ugyanakkor elhunyt 35.736 ember. A matematika egyszerű.

Évről évre egyre nagyobb az olló – 2020-hoz képest is több mint 20 ezerrel nőtt az elhunytak száma egy év alatt, 2019-cel összehasonlítva pedig 30 ezer a növekedés. Ha napi szintre bontjuk, akkor azt láthatjuk, hogy naponta 200-zal többen halnak meg, mint születnek. Az adatok drasztikus romlásához vélhetően a koronavírus-járvány is hozzájárult – a hivatalos adatok szerint meghaladta a 16 ezret a betegségben elhunytak száma, de vélhetően többen is vannak, ha számításba vesszük azokat, akik az időben végzett szűrővizsgálatok vagy a megfelelő ellátás hiánya miatt vesztették életüket.

Erősen elgondolkodtató az az adat is, mely szerint a II. világháború óta tavaly haltak meg a legtöbben egy év alatt az országban. A covid előtt nagyjából 100 ezer ember halt meg évente, és 75 ezer született. Ezzel szemben 2021-ben 135 ezren hunytak el, és mindössze 61 ezren látták meg a napvilágot.

Pontos adatokat várhatóan jövőre tudunk meg, amikorra feldolgozzák az idén októberi népszámláláson begyűjtött temérdek adatot. De hogyan is zajlik majd maga a népszámlálás?

Az adatgyűjtő csapat nagyjából 15 ezer főt számlál majd. Október első napján kezdik meg a lakosok felkeresését. A lényegi dolgok nem változnak, az előző, 11 évvel ezelőtti felméréshez képest, az alkalmazott technológia azonban követi a kor elvárásait.

Snežana Lakičević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese: „A bejelentett népszámlálást október 1-je és 31-e között végzik, és most először használunk majd elektronikus űrlapot. Minden háztartás kitölti ezt az űrlapot, míg minden egyes személy az adott háztartásban ezt a másikat. Mi Szerbiában hagyományos népszámlálást végzünk. Sok más ország is így tesz. Ez azt jelenti, hogy a felmérést végző személyek házról házra mennek, és interjú formájában gyűjtik be az adatokat, vagyis kérdéseket tesznek fel, a válaszokat pedig beírják az elektronikus űrlapba a náluk lévő laptop segítségével.”

A laptophasználatnak az illetékesek szerint két előnye van: egyrészt várhatóan gyorsabb, másrészt jobban védi a személyes adatokat, az összeírók ugyanis nem sétálgatnak majd az utcán a személyes adatokat tartalmazó paksamétával.

A digitális adatgyűjtésnek köszönhetően a későbbi összesítés, feldolgozás is gyorsabb lesz. Az előző népszámlálás alkalmával, amikor mindent papírra írtak, nagyjából egy év kellett az első hivatalos eredmények megjelentetéséig, míg most várhatóan már áprilisban kijönnek az első összesítések. A lakosok és a háztartások számára vonatkozó elsődleges adatok azonban már a népszámlálást követő egy hónapban, november végéig meg kell, hogy jelenjenek.

A témákat a nemzetközi javaslatokkal és standardokkal összhangban állítják össze, és szerepelnek közöttük azok a kötelező kérdések, melyeket minden országban feltesznek. Ezek például a nemre, a korra, a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak. Rákérdeznek a családi állapotra, a lakhelyre, a gazdasági aktivitásra, az iskolai végzettség szintjére is. Emellett adatokat gyűjtenek a nemzetiségre, az anyanyelvre és a vallásra vonatkozóan.

Utóbbi kérdésekre nem kötelező válaszolni, de azzal, ha közöljük a kért adatokat, hozzájárulunk ahhoz, hogy az ország pontos statisztikával rendelkezzen ezekkel a témákkal kapcsolatban. Ha megvalljunk nemzetiségünket, akkor könnyebben érvényesíthetők kisebbségi jogaink.

Ezúttal is lesznek majd kérdések az esetleges fogyatékosságra vonatkozóan, országos szinten ugyanis nincs erről szóló teljes adatbázis.

Újdonság viszont, hogy részletesebben foglalkoznak a külföldi munkavállalással. Korábban csak azt kérdezték, dolgozott-e az adott személy külföldön, és ha igen, mikor jött vissza. Most arra is rákérdeznek, hogy mikor ment ki, és hova. Ezekkel az adatokkal azt szeretnék felmérni, hogy melyek a legnépszerűbb országok a külföldi munkavállalás tekintetében, és hogy átlagosan melyik időszakban és mennyi időre mentek ki az emberek.

Az is újdonság, hogy nem csak a nőket kérdezik meg arról, hány gyerekük van, hanem a férfiakat is. Ezzel az erősebbik nem termékenységéről szeretnének információt kapni.

A 15 év alatti gyerekeket a szülő vagy a gondviselő képviseli. A személyi dokumentumokban szereplő adatok közül csak a személyi számot, az úgynevezett JMBG-t kell tudni.

Snežana Lakičević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese elmondta: „A lakosokat időben értesítjük. Kampányt indítunk a sajtóban arról, hogy kik a népszámlálók, mivel igazolják magukat. Minden munkatársunknak lesz egy kártyája, melyen a neve mellett az azonosítószáma is szerepel, a polgárok pedig ezt a számot leírhatják és leellenőrizhetik a telefonos ügyfélvonalunkon, és így minden szükséges információt megkapnak majd az adott személlyel kapcsolatban. Ezen a számon egyébként azt is jelezhetik, ha nem voltak otthon a népszámláló érkezésekor, és szeretnének más időpontot egyeztetni, vagyis jeleznék, hogy mikor lesznek otthon.”

A népszámlálást az állam pénzeli, de a költségek fedezéséből az Európai Unió is kiveszi a részét.

Adatgyűjtőnek június 20-ától július 20-áig lehet jelentkezni, feltétel a számítógép-használati alapismeret és a legalább középiskolai végzettség. Ezt követően mindenki elvégzi a szükséges ötnapos képzést, melyen a tervek szerint 18 ezren vesznek majd részt. Közülük választják ki azt a 15 ezer embert, akik októberben a terepen keresik majd fel az embereket. Hogy mennyi lesz az adatgyűjtők fizetése, még nem tudni. A Statisztikai Hivatal azt szeretné, ha legalább a szerbiai átlagbér összegével, vagyis nagyjából 70 ezer dinárral tudnák honorálni őket.