Újabb fertőző betegséget azonosítottak Szerbiában

Csaknem tíz hónap után ez az első eset az országban, amit Belgrádban regisztráltak - nyilatkozta dr. Ivana Begović Lazarević a Szerbiai RTV-nek. A gyerek nem kapta meg az MMR oltást - hívta fel a figyelmet az epidemiológus. A belgrádi közegészségügyi intézet munkatársa elmondta, kedden egy kollégája jelentette a fertőző osztályról, hogy fennáll a gyanú, hogy az egyik páciens kanyarós, amit még aznap a Torlak Intézetből is megerősítettek. Az eset kapcsán a szerb egészségügyi minisztérium és a Batut Közegészségügyi Intézet kéri a szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket.

A kanyaró egy rendkívül fertőző, vírus okozta betegség, amely bármilyen életkorban elkapható, és amely gyorsan, széles körben képes terjedni. Súlyos betegséget okoz, amely szövődményekhez vagy akár halálhoz is vezethet.

A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a megfertőződést követően jelennek meg:

• az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal;
• a szemek kivörösödnek és fényérzékennyé válnak;
• a harmadik és hetedik nap között akár 41°C-os láz is kialakulhat;
• 4-7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek;
• emellett előfordulhatnak apró fehér foltok az ínyen és az arc belső oldalán.

A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek kb. 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés.

A tüdőgyulladás egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálához is vezethet. A kanyaróval kapcsolatos halálozás leggyakoribb oka a tüdőgyulladás.

Kanyaró esetén a halálozási arány 1000-ből 1-3 eset, legmagasabb az öt évesnél fiatalabb, illetve a legyengült immunrendszerű betegek körében.

Ezer kanyarós betegből egynél fordul elő agyvelőgyulladás, amely négyből körülbelül 1 esetben maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet.

A tartós kanyaróvírus-fertőzés nagyon ritkán úgynevezett szubakut szklerotizáló pánenkefalitiszt okozhat, amely során az idegek és az agy szövetei fokozatosan leépülnek, és amely nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha a kanyarófertőzés egészen fiatal korban következik be. Az SSPE jellemzően néhány évvel az után jelenik meg, hogy az érintett beteg kanyarós volt – a fertőzést követően átlagosan 7-10 évvel észlelik. A tünetek közé tartozik a személyiségváltozás, a fokozatos mentális leépülés, az izomgörcsök és egyéb, az idegeket és az izmokat érintő tünetek. Az SSPE nem gyógyítható és minden esetben halálos kimenetelű.

A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet.

A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12-18 fogékony személyt is megfertőzhet.

A kanyaró ellen az egyetlen védekezés a védőoltás. Az MMR (morbilli, mumps, rubeola) védőoltás egy kombinált oltóanyag alkalmazását jelenti, amely kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd. Az MMR oltás biztonságos, hatásos és nagyon kevés mellékhatása van. Beszámoltak enyhe reakciókról, mint például láz, illetve bőrpír vagy duzzanat az injekció beadási helyén. Egyes beoltott személyeknél a kanyaróhoz hasonló, nem fertőző, enyhe bőrkiütések alakulnak ki általában az oltást követő 7-14 napon belül, melyek 1-3 nap alatt el is múlnak.

A maximális védettséghez két oltás szükséges.