Virágvasárnap van
Virágvasárnap van. Ez a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, a kereszthalála előtti vasárnapon. Virágvasárnap a katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete. A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. A temerini Szent Rozália templomban a szokásokhoz híven barkaszentelést és barkás bevonulást tartottak.
A diákmise előtt megtelt a templomudvar gyerekekkel. Ilyenkor a templomban barkát szentelnek, és barkás bevonulást vagy a körmenet szerveznek. Temerinben is ápolják a hagyományt. Bujdosó Tas, Temerin: „Körbemegyünk, és mindenki tartja a barkát a kezében.”
A gyerekek azt is tudták, miért tartanak barkaszentelést, honnan ered a körmenet hagyománya. Zakinszky Márk, Temerin: „Mikor Jézus betért Jeruzsálembe, akkor pálmaágakkal köszöntötték.”
A misén rendhagyó módon a hittanosok előadták az evangéliumból a Jézus passiójáról szóló részt. Szungyi László esperes plébános a reggeli mise után a következőképpen üzent a híveknek virágvasárnap alkalmából. „Virágvasárnap már a nagyhét kezdete, az érzések vegyesek. Jézus ünnepélyesen bevonul Jeruzsálembe, és örvendezik a lélek, mert mi már úgy ünnepeljük virágvasárnapot és az előttünk álló nagy hetet, mint megváltásunk szent titkait, Jézus szenvedését, s aztán majd a feltámadást húsvétkor. Virágvasárnap egy nagy bevezetője a nagyhétnek és a húsvéti titoknak.”
A temerini esperes-plébános emlékeztetett arra is, hogy ez a nap az ifjúság napja. Ilyenkor, tavasz kezdetekor pedig a megszentelt barka a magyar néphagyomány szerint védelmet nyújt a rontás, betegség, vihar, jégeső ellen.