Krisztus feltámadását ünneplik az ortodox hívek
A tavalyi szigorú korlátozások után idén már lehetnek hívek a templomokban.
A pravoszláv szokások szerint az ünnepi ebédnél piros tojást törnek a családtagok, így remélve a bűnbocsánatot.
Húsvét vasárnapját ünneplik az ortodox hívek. Ez a nap a legörömtelibb keresztény ünnep a pravoszláv hívek számára is. Jézus a pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vagyis vasárnap feltámadt, legyőzte a halált. Ezzel megadta az emberiség részére az örök élet lehetőségét.
Húsvétot a Julianus-naptár követői számára is a negyvennapos nagyböjt előzte meg, amivel Jézus sivatagi böjtjére emlékeztek. Ilyenkor tilos volt a húsételek fogyasztása, sőt zsíron vagy olajon készített ételektől is tartózkodtak a pravoszláv hívők. A nagyhétben Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztek csakúgy mint a Gergely-naptár követői, majd nagypénteken miután Jézust keresztre feszítették, a leggyászosabb két nap következett. Ezeken a napokon az igaz hívek még szigorúbb böjtbe fogtak.
A harmadik napon, vagyis vasárnap Krisztus feltámadott, és halálával megváltotta az emberiséget a bűntől, győzelmet aratva a halál felett. Idén a szerb pravoszláv egyházban a járványügyi előírásokat betartva, már hívek előtt tarthatják az ünnepi liturgiákat Szerbia-szerte.
A böjt után húsvétkor ünnepi lakomával ünnepelnek a hívek. Leginkább bárányt fogyasztanak és főtt tojást, amelyek sajátos szimbólummal bírnak. Észak-Szerbiában a sonka készítése is szokásukká vált. A húsvéti szokások közül a pravoszlávoknál a tojásfestés és a tojáskoccintás a legnépszerűbb.
A pravoszláv hívők Hristos vaskrse, vagyis Jézus feltámadott köszöntéssel üdvözlik egymást és erre Vaistinu vaskrse vagyis Valóban feltámadt mondattal válaszolnak.
