A darvak is ökoszisztéma-mérnökök
Jól ismert ökoszisztéma-mérnökök a hódok, melyek valódi mérnök tevékenységük révén alapvetően átalakítják a vizes élőhelyeket. A madárvilág ismert mérnökei a harkályok, melyek odúit az énekesmadarak használják. Gyepi élőhelyeken azonban mind ez idáig nem ismertünk példát a madarak jelentős ökoszisztéma átalakító tevékenységére. Az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportjának tagjai ezt az érdekes jelenséget bizonyították. Kutatásukban a darunak a gyepi ökoszisztémákra kifejtett hatását vizsgálták. Magyarország és Vajdaság is a daruvonulás fontos helyszíne. Ősszel akár 100 000-160 000 madár is megfigyelhető.
A darvak sokszor kimennek a gyepekre is, ahol ízeltlábúakkal egészítik ki étrendjüket. A madarak a gyepen ’daruszántásokat’ csinálnak: csőrükkel felvágják a talajt és a növényzetet, miközben talajlakó gerinctelenek után kutatnak. A bolygatott területek mérete általában néhány négyzetméter, ám helyenként akár több hektár kiterjedésű daruszántások is előfordulnak.
A kutatók a Hortobágyi Nemzeti Parkban vetették össze a daruszántások és a bolygatatlan szikes puszták növényzetét. Megállapították, hogy a madarak tevékenysége nyomán kialakult foltokon a növényborítás tartósan kisebb volt, mint a bolygatatlan gyepekben. A daruszántásokon hamarabb sarjadt a növényzet, melyet főleg kétszikűek és egyéves növényfajok alkottak. Ezekre a pionír foltokra nagyobb fajgazdagság és a zárt gyepekétől eltérő fajösszetétel volt jellemző.
A környező területekhez képest a daruszántásokon jelentősen nagyobb volt a rovarbeporzású növényfajok fajgazdagsága és mennyisége, így a daruszántások fontos táplálékforrást jelenthetnek a beporzó közösségek számára. Emellett a korábban sarjadó üde növényzetük a kora tavaszi, mostanában jellemzően száraz időszakban fontos takarmányforrást jelenthet a legelő állatok számára. Ugyanakkor a késő nyári időszakban a daruszántások növényzetének takarmányértéke rosszabb, mint a környező bolygatatlan gyepeké.
A kutatók rámutattak, hogy a daruszántások táji szinten is jelentősen megváltoztatják az ökoszisztéma működését, hiszen új, eltérő szerkezetű és fajösszetételű foltokat hoznak létre. A madarak ezt a jelentős hatást mindössze néhány hét alatt fejtik ki, és tevékenységük évekre meghatározza a növényzet összetételét és a szerkezetét, ezáltal feltehetően a teljes életközösségre hat.
