Szerbia három megállapodást kötött az Európai Unióval
A dokumentumokat Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos és a szerb államvezetés jelenlétében írták alá. A sajtótájékoztatón Várhelyi Olivér az EU támogatásáról biztosította Szerbiát, és leszögezte, a belgrádi politikusoknak mindenképpen ott a helyük a december 6-i tiranai EU-Nyugat-Balkán-csúcson.
2,5 milliárd eurós segítséget kap a nyugat-balkáni térség az energetikai helyzetének javítására – közölte Belgrádban Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos. Mint mondta, ebből Szerbia már a következő év elején lehívhat 165 millió eurót. A bővítési biztos arra is kitért, hogy az Európai Unió vezetőinek három legfontosabb prioritása között szerepel az unió bővítése, ezért december 6-án Tiranában az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetőinek részvételével találkozót tartanak. Reményét fejezte ki, hogy ezen Szerbia is részt vesz annak ellenére, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök egy nappal korábban még elzárkózott ettől a koszovói kormány lépései miatt.
Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos, Európai Unió: „Önöknek nem kell mondanom, hogy mekkora figyelem övezi az Európai Unió és Szerbia kapcsolatát és a bővítési folyamatot, mert ha csak egy dologra is rámutatott Oroszország Ukrajna elleni háborúja, akkor az az, hogy a béke, a stabilitás és a fejlődés megőrzésének egyetlen, hosszú távú megoldása az uniós tagság.”
Aleksandar Vučić szerb elnök emlékeztetett arra, hogy az utóbbi kilenc hónapban számos válságos helyzet alakult ki Szerbia és Koszovó között, de Belgrád mindig arra törekedett, hogy megoldást találjon. Mint mondta, elég volt abból, hogy mindig mindenki arról beszél, hogy a két oldalnak meg kell egyeznie, hiszen Szerbia mást sem csinál az utóbbi időben, csak „tüzet olt”. Hozzátette: ő nem menne Tiranába, de a kormánytagok szerint az lenne a helyes lépés. Mint mondta: akkor van értelme részt venni a csúcson, ha várható valami előrelépés, jelenleg viszont nagyon nehéz a helyzet Koszovóban.
Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Tudom, hogy a helyzet forrásponthoz érkezett. Az emberek nem akarják tovább tűrni Kurti terrorját. Nem akarják. Csak ezt senki nem akarja meghallani. Ha ez volt a módja annak, hogy meghalljanak, akkor legalább egy jó dolgot tettem a népemért és az országomért.”
A sajtótájékoztatón a szerb elnök közölte, ismét meghallgatta azokat a bírálatokat, amelyeket azért kapott Szerbia, mert nem hangolta össze külpolitikáját az unióéval, az orosz szankciókkal kapcsolatban azonban leszögezte, hogy megbüntették mindazokat a vállalatokat, amelyek meg akarták kerülni az Oroszország elleni uniós szankciókat, és Szerbián keresztül akarták újraexportálni termékeiket.
