Sok állatot bántalmaznak Szerbiában

Többen úgy gondolták, hogy a szerencsétlen állat nyakára ő kötött hurkot, saját állítása szerint viszont éppen ő mentette meg a macskát. Hogy mi történt a macskával, illetve ki akasztotta fel, nem tudni, de az eset kapcsán stábunk annak járt utána, milyen gyakoriak az állatkínzások Szerbiában, mi készteti erre az elkövetőket és milyen büntetéseket róhatnak ki az illetékesek.

A statisztikai adatok szerint egész Szerbiában évente átlagosan alig kétszáz esetben tesznek feljelentést állatkínzás miatt. Ami viszont ennél is lesújtóbb, hogy az esetek mindössze tíz százalékában, tehát évente átlagosan húsz esetben születik csak jogerős ítélet.

A 13 éves szabadkai Szalai Anett imádja a kutyákat. Tíz barátságos eb szaladgál körülötte az udvarban. Legtöbbjüket az utcáról fogadták be.

Szalai Anett, Szabadka: „Én valójában nem tartom azokat embereknek, akik az állatokat kínozzák, azoknak nincs lelkük vagy szívük. Igen, láttam már állatkínzást, és akkor rá is szóltunk az illetőre, mert ez az utcán történt.
- Mi történt konkrétan?
- Belerúgtak egy kóbor kutyába.”

A szabadkai Anima állatmenhely megdöbbentő fotókat küldött stábunknak megkínzott állatokról: légpuskával meglőtt cicáról, a mellső lábát a testéhez kötözött kutyáról, csontsoványra éheztetett, elhanyagolt, beteg és félholtra vert ebekről, szétharapott szájú vadászkutyáról, ütlegelt macskákról, kómában fekvő, üvegekkel ütlegelt vagy éppen megmérgezett házi kedvencekről. A legtöbbjüket megmentették, meggyógyították és új, szerető gazdát találtak nekik. De vajon mi késztet valakit arra, hogy állatokat kínozzon?

Pap Ágota, pszichológus: „A kutatások azt állítják, hogy az állatkínzás az empátia hiányával is összeköthető, és ami később, de nem minden esetben emberellenes, illetve állatellenes cselekedetek elkövetetéséhez vezethet.”

Az állatkínzás akár függőséggé is válhat egyeseknél - tette hozzá a szakember: „Ez egy fajta tünet vagy egy fajta viselkedési zavar lehet, de ez egy olyan cselekvés, ami nyilvánvalóan nem fér bele a szociálisan elfogadott viselkedések közé.”

Vagyis gyermekkorban akár a családon belüli erőszak is kiválthatja az állatkínzási ösztönt illetve az, ha a gyermek olyat lát, hogy a felnőttek is kínozzák az állatokat. Az állatkínzás, mint bűncselekmény 2006-ban került bele a szerbiai Büntető Törvénykönyvbe, 2009-ben szigorították - mondta Bucko György, ügyvéd.

Bucko György, ügyvéd: „Az alapeset, hogy ha valaki megöl egy állatot, kínoz vagy egyéb módon bántalmaz. Tehát egy elég tág megfogalmazás van, akkor az alapesetét követi el ennek a bűncselekménynek, és akkor pénzbírság vagy pedig pedig egy évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.”

Amennyiben több vagy különösen védett állat ellen követi el valaki ezt a bűncselekményt, akkor három évig terjedő börtönnel is sújthatják.

Bucko György, ügyvéd: „Ha valaki az állatkínzást oly módon végzi, hogy mondjuk, harci kutyákkal az állatok harcát szervezi meg, akár az aki megszervezi, akár az, aki fogadásokat köt, ezeknél pénzbírság is és emellett 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható.”

Ugyanakkor a polgároknak is tudniuk kell, hogy kötelességük a rendőrségnek vagy az Alapfokú ügyészségnek jelenteni, amennyiben állatkínzást észlelnek. A szakemberek szerint az Állatok védelméről szóló törvény jó, a gyakorlati alkalmazása viszont elmarad, mert a megtörtént esetekhez képest kevés a feljelentés és még ritkább a jogerős ítélet az elkövetők ellen állatkínzások ügyében.