Színészek osztálytalálkozója Kavillón

Kilencvenegyben tíz fiatal iratkozott a színművészetire Újvidéken, hatan fejeztek 1995-ben és most a kavillói találkozóra négyen jöttek el. Soltis Lajos osztályában kezdtek és Hernyák Györgynél végeztek.

Wischer Johann, színész: „Soltis Lajostól amit tanultunk, az három fontos út volt: hogy mindig képezzük magunkat, a másik, hogy próbáljunk magunk köré olyan társaságot verbuválni, akikkel együtt lehet dolgozni, harmadrészt pedig, hogy járjuk a világot.”

Kilencvenötben Soltis Lajos halála után ez a hat színész mentette meg a Tanyaszínházat, azóta vezeti a társulatot Magyar Attila. Tíz év után már találkoztak egyszer, abból előadás is született, azt mondják, az övék erős generáció volt és az is maradt.

Magyar Attila - Öcsi, színész: „Észrevettem valamit, hogy itt építkeztünk, és van itt hat pad a tábortűz körül, ez pedig az én osztályom.”

Zerebélyi Tényi Editnek ugyan van egy kis magántársulata, gyerekeknek játszanak, de egy ideje a képzőművészet terén is tevékenykedik: „Mikor festek, akkor csönd van a fejemben, úgy nevezem, hogy ez a pszichoterápiám. Élvezettel csinálom, szeretem csinálni, teljesen véletlenül tértem erre az útra.”

Kálló Béla azt mondja, egész napokat együtt töltöttek az akadémián, színházban és a Tanyaszínházban is. Azt mondja, sok mindent köszönhet a négy évnek: „Hogy mit kaptam? Először is egy diplomát, innen indult minden, aztán egy csomó olyan barátságot és együtt töltött négy évet, ami gyakorlatilag megalapozta és előkészítette a későbbi szakmai utamat. Mi egymásra voltunk utalva hatan.”

Ők négyen a hatból tehát a Soltis Lajos vezette generáció. Legközelebb így talán majd tíz év múlva találkoznak.