Open Balkan, Otvoreni Balkan, Nyitott Balkán

A nyugat-balkáni államok ezzel az együttműködéssel igyekeznek kicsiben megvalósítani azt, amit az Európai Unió kínál. Vagyis a személyek és az áru szabad mozgását, a közös nemzetközi fellépést, egymás életének könnyítését, és a másik kisegítését.

A Nyitott Balkán kezdeményezés alapötlete korábbról származik. A konkrét lépések 2018-ban indultak meg, amikor Edi Rama albán miniszterelnök Berlinben egyeztetést kezdeményezett az érintett országokkal, majd 2019 őszén már Újvidéken, majd az észak-macedóniai Ohridban és az albániai Dračban ült össze a három ország vezetője, hogy lefektessék az együttműködés alapjait. Akkor állapodtak meg az egységes, 12 millió embert érintő kereskedelmi tér létrehozásáról, amelyet akkor még Mini Schengennek neveztek. Ebből lett a Nyitott Balkán 21-ben.

Az együttműködés az elmúlt években, a pandémia ellenére is, pontról pontra bővült. Döntöttek például a diplomák kölcsönös elismeréséről, és az egységes munkavállalói engedélyek bevezetéséről, ezáltal a munkaerő rugalmasabb mozgásáról.

Az árut szállító teherautók a közös határokon külön sávban, gyorsított ellenőrzés mellett léphetnek át. Korábban órákat kellett várniuk, most 10-15 percet. Emellett folyamatban van az egységes útdíjfizetési rendszer kidolgozása, mely azt jelenti, hogy a három ország autópályáját egyetlen, bankkártyával összehangolt elektronikus készülékkel lehet majd kifizetni, így megszűnnének a sorok a fizetőkapuknál, és nem kellene pénzváltással vagy az autópálya-kártya feltöltésével bíbelődni.

Megszűntek a roaming-díjak is. Így ha például Szerbiából Észak-Macedóniába utazunk, a szolgáltatónktól egy ilyen üzenetet kapunk: „Ameddig Észak-Macedóniában tartózkodik, a szerbiai tarifák az érvényesek minden szerbiai, boszniai, montenegrói, észak-macedóniai és albániai hálózat felé.”

Legutóbb idén szeptemberben tartottak nagyszabású Open Balkan csúcstalálkozót Belgrádban, közvetlenül a borvásár után. Ezen Aleksandar Vučić szerb államfő fogadta Edi Rama albán és Dimitar Kovacsevszki észak-macedón kormányfőt.

Meghívást kapott még Dritan Abazović montenegrói kormányfő és Zoran Tegeltija, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnöklője, Szijjártó Péter magyar, továbbá Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is. Az Open Balkan tagjai ezzel a gesztussal is jelezték, nyitottak a bővítésre.

Beszédében az észak-macedón kormányfő hangsúlyozta: a felek együttműködése nem helyettesíti az uniós csatlakozást, hanem párhuzamos azzal, és ugyanazokat az értékeket tartja szem előtt, mint az Európai Unió.
Dimitar Kovacsevszki, kormányfő, Észak-Macedónia: „Mára világossá vált, hogy Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia a Nyitott Balkán kezdeményezéssel kulcslépést tett egy kulcsfontosságú pillanatban. Együttműködünk, hogy népszerűsítsük a regionális együttműködést az Európai Unió felé vezető úton. Együtt teszünk az emberek, az áru és a szolgáltatások szabad mozgásáért. Jószomszédi viszonyt építettünk ki, kölcsönös bizalmat. Egyesek úgy gondolhatják, ez levisz majd minket az európai útról, de mi úgy gondoljuk, olyat tettünk, amire szüksége volt a népünknek – európai módon, a regionális együttműködést népszerűsítve."

Edi Rama albán miniszterelnök pedig már a bővítésről beszélt, vagyis arról, hogy készek meghívni más országokat is a Nyitott Balkánba: „Nagyon fontos, hogy a kezdeményezés ne csak a régióbeli országokat érintse, hanem összegyűjtsön más fontos államokat is, melyek a környezetünkben vannak. Ezek Törökország, Görögország, Olaszország, és Magyarország, mely az északi szomszédunk."

Szintén a legutóbbi találkozón döntöttek a felek arról, hogy a háború folyományaként kialakult globális élelmiszerválságban a három ország segíti egymást.

Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „A ma aláírt dokumentumok az elmúlt időszak együttműködésének eredményei, és azt a célt szolgálják, hogy ez az együttműködés a jövőben még magasabb szintet érjen el. Ezek közé tartozik az alapvető élelmiszerekkel való ellátásról szóló mechanizmus a Nyitott Balkán területén belül. Ez azt jelenti, hogy ha bármelyik tagországunk kiviteli tilalmat vezet be valamely élelmiszeripari termékre vonatkozóan, az nem vonatkozik a másik két államra. Vagyis, ha Szerbia hoz ilyet, az nem vonatkozik Észak-Macedóniára és Albániára. És fordítva: ha ilyen döntés születik Észak-Macedóniában, az nem vonatkozik Szerbiára és Albániára, ha pedig Albániában, akkor Észak-Macedónia és Szerbia marad ki."

Az Open Balkán tagállamainak közös jövőképe az Európai Unió. A csatlakozási folyamat azonban mindhármuk esetében nehézkes. Albánia és Észak-Macedónia most indította csak el a csatlakozási tárgyalásokat, míg Szerbia, bár évek óta küzd a fejezetek megnyitásáért és lezárásáért, továbbra sem kapott konkrét céldátumot, sőt egyesek már 2030-ról beszélnek.