Vučić: Szerbia tiszteletben tartja saját nemzeti érdekeit

Az Európa Tanács alapokmánya előírja, hogy a tagságról a Miniszteri Bizottság kétharmados többséggel dönt. Az Európa Tanács a Tanjug hírügynökségnek megerősítette, hogy megkapták a pristinai intézmények tagfelvételi kérelmét, de közölték, hogy a konkrét ügyben egyelőre nincs tervben további eljárás. Megerősíthetjük, hogy a tagfelvételi kérelmet az Európa Tanács Statútumának megfelelően megkaptuk és továbbítottuk a Miniszteri Bizottsághoz – áll a Tanjugnak Strasbourgból továbbított közleményben.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése március 16-i rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárást a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, és nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még aznap értesítette a szervezetet országa azon szándékáról, hogy kilép a nemzetközi szervezetből. Ahhoz, hogy Koszovót felvegyék az Európa Tanácsba, a tagországok kétharmadának támogatására van szükség, eddig viszont Oroszország akadályozta a felvételét.

Szerbia politikailag reagálni fog Koszovó lépésére - nyilatkozta a médiának Aleksandar Vučić. Erről beszélt szerda este, miután munkavacsorán vett részt a térség vezetőivel és az EU képviselőivel Brüsszelben, valamint ma is hangsúlyozta Belgrádban. A szerb államfő azt is elmondta, hogy a következő 24 órában sor kerül a Nemzetbiztonsági Tanács ülésére is. Vučić arra is kitért, hogy Szerbia folytatja az Európai Unió felé vezető útját, viszont tiszteletben tartja saját nemzeti érdekeit.

Vučić szerint Koszovó ezzel a lépéssel egy újabb nemzetközi megállapodást rúgott fel, azt amelyet Belgrád és Pristina Washingtonban kötött meg. A dokumentum szerint Priština ígéretet tett arra, hogy nem kérelmezi felvételét egyetlen nemzetközi szervezetbe sem. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. A kilenc évvel ezelőtt megkötött megállapodásban foglaltak nagy részét azonban azóta sem valósították meg. 2020-ban Washingtonban újabb megállapodás született, de az abban írtak megvalósítására sem törekszik egyik fél sem, holott a kapcsolat rendezése mindkettejük európai integrációjának a kulcsa.

Az EU-képviselők Brüsszelben ismét felszólították Szerbiát, hogy igazodjon politikájukhoz az orosz-ukrán háború kapcsán. A nyugat-balkáni ország helyzete azonban nehéz és összetett - tette hozzá Vučić. Kiemelte, Szerbia stratégiai célja az Európai Unió, azonban meg fogja őrizni saját nemzeti érdekeit.

Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Szerbia feladata, hogy reformokat vezessen be, Szerbia feladata, hogy megteremtse a független igazságszolgáltatást, továbbá dolgoznia kell a demokrácián, azt mondanám a médiaszabadságon és több egyéb dolgon. Ami az Európai Uniót illeti, arról őket kell megkérdezniük. Én azt remélem, hogy sokkal több minden le lesz tisztázva június közepéig, a nagy nyugat-balkáni találkozóig, várhatóan június 23-án Emmanuel Macron elnök nagy felelősséget vesz magára.”

Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a munkavacsorán hangsúlyozta, fontos a közös kül- és biztonságpolitika összehangolása, amely az európai út központi eleme.

Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: „Örömömre szolgál, hogy a nyugat-balkáni partnereink többsége az első naptól kezdve teljes egészében pozitívan, barátian álltak hozzá az Európai Unió válaszához az orosz agresszióra Ukrajna ellen. Arra szeretném kérni mindannyiukat, hogy tegyék ezt a továbbikban is. A legtöbb megtette, a többieket is arra kérem, hogy tegyenek így.”

A munkavacsora után Aleksandar Vučić külön is nyilatkozott a sajtónak. Elmondta, a nyugat-balkáni helyzet törékeny és összetett, ugyanakkor Szerbia a békére törekszik és arra, hogy megfelelő jövőt biztosítson az ország lakosainak. Ekkor újságírói kérdésre válaszolva Szerbia gázellátásáról is beszélt. Mint mondta, az országba Bulgárián keresztül érkezik az orosz gáz, 100 százalékban orosz gáz. Az új szerződésről még folynak a tárgyalások Oroszországgal. Ha a horvát Krk-szigeten, illetve Magyarországon keresztül kapnánk a gázt az sokkal komplikáltabb és drágább lenne, azonban ennek a lehetősége sem zárható ki - tette hozzá Vučić.