Megjósolták a medvék, mikor jön a tavasz
A népi hiedelem szerint, ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a medve előbújik a vackából és meglátja az árnyékát a napsütés miatt, még hosszú telünk lesz. Magyarországon elsőként a Szegedi Vadaspark medvéi jósoltak. Mici és Ursula kíváncsian nézelődött a kifutóban és figyelte az őket fürkésző gyerekeket, és felfalták a számukra kikészített péksüteményeket: a mézes zsemlét és a kakaós csigát. Bár a néphagyomány szerint, ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától, és visszabújik a vackába, tehát a zord idő még nem fúj visszavonulót, a park két macija nem bújt vissza. Így tehát ha a jóslatnak nem is felel meg tökéletesen ez a forgatókönyv, a Tél feliratot mintázó gyümölcsöket egy szemvillanás alatt megették a medvék, így mondhatjuk, hogy hivatalosan is felfalták a telet.
Február másodikához, Gyertyaszentelő napjához több szokás is tartozik. Ezen a napon szentelik meg a szentmiséken az erre szánt gyertyákat. A néphagyomány szerint, ha február 2-án a medve előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát (azaz napsütéses idő van), akkor visszabújik még téli álmot aludni, mert még hideg jöhet. De ha borús felhők takarják az eget, az a maci számára azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.
Február másodika egyébként más tájakon is az állati időjósok napja. Az Amerikai Egyesült Államokban például a mormoták viselkedését elemezve következtetnek a télből hátralévő időre.
