Mit jelent magyarnak lenni Szerbiában és Romániában?
Többek között ezekről a témákról is beszélgetett Pásztor István, a VMSZ elnöke és Kelemen Hunor a legnagyobb romániai magyar párt, az RMDSZ elnöke. A pártelnökök a II. Nyárhangoló Fesztivál keretében folytattak panelbeszélgetést.
A nemzet a politikában című panelbeszélgetésen Pásztor István kiemelte, más most magyarnak lenni Szerbiában, mint néhány évtizeddel korábban. A VMSZ elnöke szerint Szerbiában manapság tisztelik a vajdasági magyarságot. Pásztor István hozzátette, rengeteg munka és közös erőfeszítés eredménye ez. A VMSZ elnöke hangsúlyozta egy ilyen beszélgetés a tapasztalatcsere szempontjából is fontos.
Pásztor István, elnök, VMSZ: „Gazdaságfejlesztési program, részarányos foglalkoztatás, a többség és a kisebbség közötti viszony intézményes építése, a történelmi megbékélés kérdése, a történelmi, közös történelmi múltnak a megélése, másként történő interpretálása, és ugyanakkor nem feszültségforrásként való kezelése mind olyan téma, ami szerintem a mi hozzájárulásunk a nemzetpolitikai tapasztalathoz, másrészről pedig mindenhol máshol ezek aktuális kérdések, és ezeknek a megoldásának a különböző fázisaiban vannak mindazok, akik nemzettársainkként ezekkel a kérdésekkel találkoznak.”
Romániában a magyarság különböző helyzetben van. Nagyon sokan tömbben élnek, ugyanakkor jelentős a szórványmagyarság létszáma is, emiatt különböző módon kell a magyarság érdekeit képviselni - emelte ki, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta a romániai magyarság életéhez szükséges intézményrendszer kiépült.
Kelemen Hunor, elnök, RMDSZ: „Hogyha azt nézzük, hogy honnan jövünk, akkor azt gondolom, hogy összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vagyunk, mint ezelőtt húsz évvel, harminc évvel nem is beszélek a kommunizmus idejéről, és ez jó. Hogyha ma megkérdezzük a fiatalokat, hogy milyen elképzeléseik vannak a jövőről, és azt halljuk, hogy el akarnak menni Romániából, akkor nem azért akarnak elmenni, mert a nemzeti identitáshoz való joguk csorbul sérül, vagy nem férnek hozzá a magyar oktatáshoz, a magyar kultúrához, hanem azért akarnak elmenni, mert a jobb élet reményében, a több pénz reményében esetleg ideig-óráig külföldön keresnek boldogulást. Ha azt nézzük, hogy hol szeretnénk lenni, akkor nyilván még van rengeteg munka, és ez a munka ma egyrészt az identitás intézményes jogainak a garantálásához fűződik, hogy ne lehessen visszatéríteni később, illetve ne lehessen rosszul értelmezni a megszerzett jogokat, másrészt meg azoknak az életfeltételeknek, az életminőséghez kapcsolódó feltételeknek a javításán kell még dolgoznunk, hogy ne akarjanak elmenni az erdélyi magyarok, hogy a többsége akarjon otthon maradni.”
Mindkét országban a magyar pártokra fontos választások várnak az elkövetkező időszakban - emelték ki a pártelnökök. A panelbeszélgetést a Pannon RTV munkatársai Orosz Ildikó és Brasnyó Zoltán moderálták.
