Miben lesz más a 2022-es választás?
A Közügyekben összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat, hogy lássuk, miben lesz más a 2022-es voksolás, mint az előzőek.
A választásokkal összefüggésben öt jogszabály módosításáról döntött a szerbiai parlament a múlt pénteken. Ezek: a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvény, a parlamenti képviselők megválasztásról szóló törvény, az önkormányzati választásokról szóló törvény, a politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvény, valamint a korrupcióellenes törvény.
A köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvényben főként a választás lebonyolítására vonatkozó rész változott, ami a választópolgárokat lényegében nem érinti, így ezeket gyakorlatilag észre sem fogjuk venni a voksolás alkalmával, hiszen a köztársasági elnököt továbbra is közvetlenül, titkos szavazással választjuk meg öt évre. Az elnökválasztást továbbra is a köztársasági parlament elnöke írja ki legkevesebb 30 és legfeljebb 60 nappal a tervezett voksolás előtt. A szavazólapon az elnökjelöltek sorrendjét sorshúzással döntik el. Amennyiben bármelyik jelölt megszerzi a szavazatok abszolút többségét, nem kell második kört tartani, ha egyik jelöltnek sem sikerül a leadott szavazatok több mint a felét megszerezni, az elnökválasztás második körébe az a két jelölt jut, aki az első körben a legtöbb szavazatot kapta.
A parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvényben a vajdasági magyarság számára kiemelten fontos változás, hogy a nemzeti kisebbségek esetében a listaállításhoz a jövőben nem tízezer, hanem már ötezer támogatói aláírás is elegendő. A szerb pártok esetében továbbra is tízezer támogatói aláírásra van szükség. Egy választópolgár csak egy listát támogathat az aláírásával. A nemzeti kisebbségek pártjainak esetében 2004 óta a természetes választási küszöb van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt.
Két évvel ezelőtt is változott a választási törvény, akkor a parlamentbe jutási küszöböt ötről három százalékra csökkentették, hogy a kisebb pártok is bejuthassanak a képviselőházba. Az akkori törvénymódosítások a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára további könnyítéseket is tartalmaztak a nemzeti kisebbségek számára, hiszen a változtatások eredményeként a kisebbségi pártok eredményét 35 százalékkal növelik, és csak ezt követően osztják le a mandátumokat. Ezeken az intézkedéseken most sem változtattak.
Nem változott az sem, hogy a 250 köztársasági parlamenti képviselőt választási listákról választjuk négy évre. A választást a köztársasági elnök írja ki legalább 45, de legfeljebb 60 nappal a tervezett voksolás előtt.
Az sem változott, hogy azokon a településeken, ahol a szerb mellett más nyelv is hivatalos használatban van, a választási dokumentumokon, a választási felhíváson és a szavazólapokon a szerb, cirill betűs tájékoztatás mellett az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni az információkat, a szavazás napját, illetve a pártok, jelöltek neveit. A szavazólapon a választási listák nevei a kihirdetés sorrendjében szerepelnek.
Szigorodott viszont a nemzeti kisebbségi pártok ellenőrzése, mert az utóbbi években számos visszaélés történt. Erről dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője is beszélt a felszólalásában.
Az önkormányzati választásokról szóló törvényben a legfontosabb módosítás, hogy egy-egy önkormányzatban a bejegyzett választópolgárok számától függ, hogy egy listának hány támogatói aláírásra van szüksége az induláshoz. A nemzeti kisebbségek esetében pedig minden esetben az így meghatározott aláírásszám felét kell összegyűjteni. Az önkormányzati választásokat a köztársasági parlament elnöke írja ki legalább 45, de legfeljebb 60 nappal a tervezett voksolás előtt.
A politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvényben, valamint a korrupcióellenes törvényben csak olyan technikai változások történtek, amelyek a választópolgárokat nem érintik közvetlen módon, viszont a szerbiai jogharmonizáció szempontjából fontosak.
A bejelentések szerint Szerbiában április 3-án tartanak előrehozott parlamenti választást, köztársaságielnök-választást, Belgrádban pedig önkormányzati választást. A parlamenti választást és a belgrádi választást várhatóan a jövő héten, az elnökválasztást pedig március elején írják ki. A két hónap múlva esedékes voksolásokon már a most ismertetett újdonságok is érvényben lesznek.
