Karikó Katalin és Krausz Ferenc átvette a Nobel-díjat
Átadták a Nobel-díjakat Stockholmban. Az ünnepi ceremónián átadták a fizikai, kémiai, az orvosi-élettani és az irodalmi, valamint a közgazdasági Nobel-emlékdíjat is. A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át.
A svéd himnusz felcsendülésével vette kezdetét az esemény, majd az idei Nobel-díjasok is bevonultak.
Elsőként Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus vehette át a Nobel-díjat. A tudósok a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták.
A kvantumpöttyök felfedezői kapták a kémiai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia bejelentése szerint 2023-ban Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov a nanotechnológia kutatásáért és kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításának kidolgozásáért érdemelte ki a rangos elismerést.
Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, Drew Weissmannal együtt dolgozták ki és szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását. Munkásságuk civilizációs jelentőségű ugrást tett lehetővé az oltóanyagok fejlesztésének technológiájában, amivel emberéletek millióit mentették meg. Az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Karikó Katalin az első magyar Nobel-díjas nő.
A Svéd Akadémia Jon Fosse norvég írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat. Jon Fosse 1959-ben született, a Bergeni Egyetemen tanult. Több műve is megjelent magyarul, például a Valaki jönni fog, Ibsen én vagyok, Álmatlanság, Reggel és este, A másik név. Fosse prózát, verset, novellát, gyerekkönyvet és színdarabot is írt, írásait ötven nyelvre fordították le. Jon Fosse innovatív drámáiért és prózájáért kapta az irodalmi Nobel-díjat.
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat pedig idén az amerikai közgazdász, gazdaságtörténész és a Harvard Egyetem professzora Claudia Dale Goldin kapta. Goldin gazdaságtörténeti szempontból kutatja a nők munkaerő-piaci szerepét.
A díjjal egyébként 11 millió svéd korona is jár. Alfred Nobel 1899. december 10-én halt meg, ezért minden évben ezen a napot nyújtják át a rangos kitüntetéseket. A díjakat 1901-ben adták át először.