Hetek óta tüntetnek a gazdák az Európai Unió országaiban

Számos dolog miatt elégedetlenek: panaszaik között szerepel a megélhetési válság, az üzemanyagadók, a környezetvédelmi szabályozás, a bürokrácia és a tisztességtelen verseny, amelyet szerintük főként az ukrán termények beáramlása idézett elő.

Hosszú sorokban álltak a traktorok Brüsszel uniós negyedében február elsején. Teljesen megbénították a forgalmat, legfeljebb gyalog vagy kerékpárral lehetett közéjük furakodni.

„Ha nekünk végünk, te halsz éhen” – hirdette az egyik felirat. A másikon pedig az állt: „Tenyésztő vagyok, etetlek, miközben én magam meghalok.” Volt, aki ennél is radikálisabban fejezte ki véleményét: egy fekete koporsóra mázolta fel fehér betűkkel a már idézett, „Ha nekünk végünk, te halsz éhen” feliratot.

A dühös gazdák a rendkívüli uniós csúcs napjára időzítették felvonulásukat, ezzel is azt szerették volna elérni, hogy panaszaik eljussanak az EU-s döntéshozók fülébe.

De nemcsak a belga gazdák tüntetnek. Az elégedetlenségi hullám egész Európán végigsöpör. Hetek óta tüntetnek Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Németországban és Olaszországban is. A gazdák mindent bevetnek, hogy felhívják magukra a figyelmet. Rómában például teheneket vezettek a Szent Péter térre. A rendhagyó vendégeket döbbent apácák fotózták. A lengyelek egy talicska trágyába szúrták bele az Európai Unió zászlóját. Spanyolországban ágakból raktak máglyát az autópályán, majd pikniket tartottak, és az úttesten ebédeltek.

A magyar gazdák is csatlakoztak európai társaikhoz. Február 9-én a záhonyi határátkelőnél, mindössze néhány kilométerre Ukrajnától zárták le az utat. A körülbelül öt kilométeren felsorakozott mezőgazdasági munkagépekre transzparenseket és magyar zászlókat akasztottak, a gazdák pedig Brüsszelt és az Európai Bizottságot kritizáló, a magyar mezőgazdaság védelme mellett kiálló molinókat és transzparenseket fogtak a kezükben. A gazdák érdekei mellett a magyar miniszterelnök is szót emelt, aki Brüsszelben is szóba elegyedett a termelőkkel.

Az európai gazdák szerint az egész ágazat hatalmas bajban van, melynek legfőbb oka, hogy versenyhátrányba kerültek az unión kívüli termelőkkel szemben. A versenyhátrány pedig abból fakad, hogy míg külföldön enyhébbek a szabályozások, addig a közösségen belül szigorú előírásoknak kell megfelelni. Az EU-n kívül például nagyobb lehetőség van agresszív és ezzel együtt hatékonyabb növényvédő szerek használatára, ami nagyobb hozamot jelent. Az unión belül azonban szigorúan veszik a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, így alaposan megválogatják az engedélyezett vegyszereket. Mindez rendben is lenne, a gond azonban az, hogy a nagy szigor csak a belső termesztésre vonatkozik, a behozatalra nem. Vagyis olyan termékek is az uniós családok tányérjára kerülhetnek, melyeket külföldön termesztettek, és az Unión belül tiltott vegyszerekkel kezeltek. Mindez pedig azt jelenti, hogy a káros anyagok EU-n belül végzik, miközben a gazdák hátrányban vannak, hiszen sem mennyiségben, sem árban nem tudnak versenyképesek lenni.

A legnagyobb gondot persze az ukrán termények jelentik. Jelenleg az Európai Bizottság a háború kapcsán fellépő szolidaritás jegyében eltörölt minden vámot és kvótát, így minden ukrán termék szabadon juthat az uniós piacra. Az eredetileg egy évre szóló liberalizációt tavaly az Unió egy évvel meghosszabbította, illetve most újabb egy évre terjesztené ki.

És miközben tódul be az olcsó ukrán gabona, az európai gazdák költségei csak emelkednek. 2022-ben például mintegy 317 milliárd eurót tettek ki, ami közel 22%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az emelkedés hátterében elsősorban az orosz–ukrán háború áll, amely az energia és a műtrágya árát rekordmagasságba repítette.

De hogyan reagálnak az ügyre az uniós döntéshozók? Megértik a gazdák panaszait? Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt javasolta, hogy vonják vissza a megállapodást, ami felére csökkentené az unióban a növényvédő szerek használatát, a témát ugyanakkor továbbra is napirenden tartaná.

De hogy mi a megoldás a gazdák szerint? Egyrészt szigorítanák a behozatalt, és az import termékekre is kiterjesztenék az Unióban érvényes szabályokat. Másrészt azt is elfogadható megoldásnak tartanák, ha megnövelnék a nekik járó támogatásokat, állami juttatásokkal segítenék a munkájukat, hogy a versenyhátrány ellenére is nyereségesek tudjanak maradni.

A mezőgazdaság kicsi, de létfontosságú ágazata az Európai Uniónak. Az EU Statisztikai Hivatalának adatai szerint az agrárium 2022-ben 215,5 milliárd euróval járult hozzá a blokk bruttó hazai termékéhez. Ez a teljes GDP mindössze 1,4%-át jelenti, az arány az elmúlt 20 évben stabil maradt. Becslések szerint 8,6 millió ember dolgozik az ágazatban, ami az EU foglalkoztatásának 4,2%-át teszi ki. Ez azonban nem ad teljes képet, mivel a betakarítás szezonális tevékenység, amely sok embert ideiglenes, részmunkaidős szerződéssel foglalkoztat. Ha ezeket a sajátosságokat is figyelembe vesszük, az Eurostat 17 millió főre teszi a munkaerő számát.