Egyre drágább a hús is

A hús lassan luxuscikknek számít - mondják a fogyasztók. Az állattenyésztők pedig arra panaszkodnak, hogy veszteséges a jószágtartás.

Az alapélelmiszerek ára tavaly a világpiacon 30 százalékkal drágult. Szerbiában a sertés- és a marhahús ára rekordokat dönt. Ennek legfőbb oka, hogy a szárazság miatt tavaly világszerte kevesebb gabona termett, így a takarmány ára a terménytőzsdén folyamatosan emelkedik. Az állattenyésztők szerint a vágójószág felvásárlási ára nem növekszik olyan ütemben, mint a takarmányé, így sokan felhagynak a hizlalással. Húshiány még nincs, de a sertés- és a marhahús egyre drágább.

Azt, hogy a sertéshús ára folyamatosan emelkedik, Kovačić Tina, szabadkai hentes is megerősítette.

„- A comb 600 dinár, a karaj meg a nyak 550 dinár, az oldalas 450 dinár.
- Mennyiért kapja a vágójószágot, amit feldolgoz?
- 280 dinárért kilóját.
- Várható-e a jövőben további drágulás?
- Igen, úgy hallottam, hogy lesz.”

A marhahús már igazi luxuscikk, a vásárlók többsége csak velős csontot és belsőségeket vesz Angyal István hentesnél, aki az egyik csantavéri vágóhíd üzletében árul friss üszőhúst: „Nálunk a múlt héten drágult, a comb 950 dinár, az oldalas és a szegy 710 dinár, a marhacsont, üszőcsont 250 dinár, van marhafarok 510 dinárért, marhanyelv 380 dinárért, ugyanúgy a marhaszív 220 dinár, csevap és pljeskavicánk van tiszta üszőhúsból, ezek 580 dinárba kerülnek, és van még olyan, hogy üszővese, annak pedig 120 dinár kilója.”

A bárányhús kilója 920 dinárra emelkedett, míg a birkahús nagyjából 430 dinárba kerül. Ágyas Sándor és családja is egyre kevesebb húst fogyaszt: „Marhahúst nagyon keveset, a sertéshús fogy legjobban. A pulykahús egészséges lenne, de annak is megemelték az árát, tehát úgy, hogy mondjuk egy Cordon Bleu elkészítéséhez, ha azt akar csinálni az ember, több mint 750 dinárba kerül, ez nem éri meg. Tehát akkor marad az egyszerű bécsi, vagy pedig csak a szalonna, tehát a tokaszalonna pecsenyének megsütve, ami olcsóbb.”

Az állattenyésztők arra figyelmeztetnek, hogy a vágójószág ára nem követi a takarmány árának növekedését, sem pedig a hús drágulását a kiskereskedelemben. Mirko Đukić, a Sertéstenyésztők Egyesületének elnöke 18 éve foglalkozik hizlalással, állományát mostanra csökkentette.

„Körülbelül 100 kocáról 80-ra csökkentettem, mivel a takarmány 90 százalékát vásárolnom kell. Az elmúlt egy évben ezek jelentősen megdrágultak. A kereslet sem követi a hízók árát. A hízók ára szó szerint heti rendszerességgel változik.”

Az állattenyésztők szerint általában van hét-nyolc jó nap, és akinek éppen van eladó hízója, és sikerül eladnia, jól jár. Ha nincs, vagy nem adta el, akkor 10-15 napig visszaesik a felvásárlási ár, tehát a termelés jelenleg nagyon bizonytalan. A jószágtartók szerint a hús árán a kereskedők profitálnak leginkább.